"Emberé a munka, Istené az áldás."

 

A BÉKÉSCSABAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE

A középkori Békéscsaba, a törökdúlás idején teljesen elpusztult. A törökök kiűzése után, 1718-ban, a Felvidékről szlovák nyelvű evangélikusok érkeztek erre a vidékre a vallásszabadság és a jobb megélhetés reménységében.

A szabad ég alatt tartották meg első istentiszteletüket, elénekelve, a magukkal hozott Tranoscius énekeskönyvből a "Pán Buh jest má síla i doufáni" azaz "Isten nékem erőm, bizodalmam" kezdetű éneket, melyet azóta is a csabai "Erős várunkként" tartunk számon.

 Előbb rőzséből font, sárral tapasztott, paticsfalú templomot építettek, majd 1745-ben, id. Tessedik Sámuel lelkész buzgó fáradozása nyomán, sok nehézség közepette, fél esztendő alatt épült fel, a Tiszántúl törökdúlás utáni első evangélikus kőtemploma, a mai Kistemplom őse. Ezt 1773-ban oldalhajókkal, 1783-ban toronnyal bővítették. Így nyerte el mai formáját.

 A bőséges gyermekáldás és az újabb betelepülések következtében a gyülekezet lélekszáma a XVIII. - XIX. század fordulójára meghaladta a 10 ezer főt. A 620 férőhelyes Kistemplom kicsinek bizonyult. Ekkor a gyülekezet merész, nagyszabású terv megvalósításába kezdett: 1807- 1824-ig, 17 esztendő alatt, Milecz Mihály és Uhrin András lelkészek vezetésével felépítették a Nagytemplomot. Ez a templom 76 méteres tornyával, 52 méteres hosszúságával, 3500 ülőhelyével a történelmi és mai Magyarország, sőt egész Közép-, és Kelet-Európa legnagyobb evangélikus temploma. A gyülekezet lélekszámának emelkedésével, a csabai "szőlőkben", melyet a köznyelv "Jamina" néven emleget, 1875-ben épült fel a harmadik, ún. erzsébethelyi templom Békéscsabán.

 Nemcsak a Nagytemplom, hanem az itt szolgáló lelkészek és a gyülekezetünkből származó evangélikusok is öregbítették a békéscsabai gyülekezet hírnevét. Csak néhány név közülük: dr. Szeberényi Gusztáv (1816-1890) a Bányai Egyházkerület püspöke, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond (1859-1942) esperes, Koren Pál (1845-1921) esperes, Haan Lajos (1818-1891) és Dedinszky Gyula (1905-1994) a város és a gyülekezet krónikaíró lelkészei.

A világiak közül pedig Gyóni Géza, Bajcsy-Zsilinszky Endre és Áchim L. András nevét említhetjük meg, akik az

Evangélikus Gimnázium tanulói voltak.  

 1945-ig a gyülekezet élete - a szektásodás jelenségeit leszámítva - töretlen fejlődést mutat. A gyülekezet területén 13 lelkész szolgál, ebből 5 parókus-lelkész. A gyülekezet sok iskolát, többek között egy gimnáziumot, internátust, árvaházat, diakonissza anyaházat, szeretetotthont tart fenn. A lélekszám meghaladja a 33 ezer főt.

 Ezt a fejlődést, máig ható következményekkel, a II. Világháborút követő események akasztják meg. Ezek a következők.:

 1. A lakosságcsere

 A II. Világháború után, a győztes nagyhatalmak, a benesi Csehszlovákia kérésére beleegyezésüket adták ahhoz, hogy Csehszlovákia és Magyarország között lakosságcserét hajtsanak végre. Ennek lényege az volt, hogy ahány magyarországi szlovák nemzetiségű lakos önként Csehszlovákiába költözik, annyi csehszlovákiai magyart, akarata ellenére is áttelepíthetnek Magyarországra. 1946 őszétől csehszlovák szervező- , és propaganda bizottság jött hazánkba, így Békéscsabára is, akik a "Matka nas volá!" azaz "Édesanyánk hív!" jelszavával, a menni vagy maradni gyötrő kérdését tették fel a város lakóinak. A kérdés a gyülekezetet is érzékenyen érintette, hiszen egyik lelkésze, Francisci Mihály önként kitelepülésre jelentkezett, másik - hitoktató - lelkésze Balázs Bagyinka János, a Kistemplomban, "Fussatok a hegyekre" címmel, áttelepülésre bujtogató magyar  nyelvű prédikációt mondott. Ráadásul a csehszlovák lakosságcsere-bizottság azt követelte, hogy dr. Samuel Osusky szlovák ev. püspök a Nagytemplomban prédikálhasson. Ennek a kérésnek a gyülekezet vezetése, bölcs döntésével, nem tett eleget.

Békéscsabáról végül is 1946 ősze és 1948 vége között 7408 lakos, közöttük kb. 6200 evangélikus távozott el a lakosságcsere során.

 Ez olyan sebet ejtett a gyülekezet és a város életén, amelyről sokáig nem lehetett beszélni. Ma is nehéz erről szólni, hiszen indulatokat kavar fel még mindig ez az ügy. Ugyanakkor biztató jel, hogy a zömmel Komárom (Komarno) környékére áttelepült békéscsabaiak, napjainkban testvérgyülekezeti szinten tartják a kapcsolatot szülőföldjükkel és gyülekezetünkkel.

 2. A kommunizmus

Az iskolákat, a gimnáziumot, az internátust, a diakonissza anyaházat államosították. Az egyházi földeket elvették.

A tanítókat az egyháztól elidegenítették. Mengyan György például papból lett, a kommunisták által államosított gimnázium igazgatója. 1949/50-ben még 3056 gyermek részesült iskolai hitoktatásban. 1988/89-ben egy sem.

  A csabai lelkészek közül Dedinszky Gyulát 1950. március 25-én állásából felfüggesztették, mivel néhány társával együtt fellebbezett a Bányai Egyházkerület törvénytelen választási eljárása ellen. Rohály Mihály békéscsabai lelkészt, esperest, a városi tanácsházán, a hírhedt Békés megyei ÁEH előadó, Gregor György jelenlétében fenyegetésekkel lemondatták, az egyházi iskolák államosítása ellen való tiltakozása miatt. A két csabai lelkész eltávolításának hátterében azonban, okként megjelenik az is, hogy kiálltak Ordass Lajos püspök mellett.

 Híveink közül sokakat meghurcoltak. A munkahelyeken, az egyházzal kapcsolatot tartók, nem részesülhettek előléptetésben, fizetésemelésben. Az iskolákban még a 80-as évek közepén is felállították azokat a tanulókat, akik konfirmációra jártak és kinevettették őket az osztálytársaikkal, megszégyenítve őket ezzel. Az ifjúsági munkát akadályozták.

 Kirakat-politikát folytattak. Az állam és egyház jó viszonyát tükrözendő pld. az 1978-ban földrengés kárt szenvedett Nagytemplom felújítását támogatták, ugyanakkor a lelki életet ellehetetlenítették.

Békéscsabán és Békés megyében az országos átlagot jóval meghaladja az evangélikusok száma, ezért jobban szem előtt voltunk. Ezért, a kommunizmusnak, ezt a sajátos, "viharsarki" változatát, erősebben érezte, és következményeit mind a mai napig erősebben érzi és szenvedi, az itt lakó evangélikusság, mint az ország más vidékein.

 3. A szekularizáció

A modern életforma kialakulása; Békéscsabának a csendes, falusias jellegű településből, előbb megyeszékhellyé, majd Megyei Jogú Várossá való átalakulása; lakosságának 70 ezer főre való duzzadása és ezzel együtt a lakosság vallási és nemzetiségi összetételének megváltozása; a társadalom szerkezetének módosulásai; az alföldi tanyavilág eltűnése; a kulturális, oktatási lehetőségek bővülése; stb..  az elvilágiasodást mind elősegítették és hozzájárultak a lelki és egyházi élet hanyatlásához.

Mindezek (lakosságcsere, kommunizmus, szekularizáció) vezettek oda, hogy ha csak a múltra nézünk, akkor a szinte tragikus ellélektelenedés jelenségeit figyelhetjük meg gyülekezetünkben. Ennek hű tükre az elmúlt, mintegy száz év statisztikai adatainak változása.

4. Jelen

Gyülekezetünkben jelenleg hat aktív lelkész: Kondor Péter parókus lelkész, aki egyben a Kelet-Békési Evangélikus Egyházmegye esperese, Kutyej Pál Gábor parókus lelkész és igazgató lelkész, Erzsébethelyen Nagy Zoltán parókus lelkész. Péterné Benedek Ágnes gyülekezeti másodlelkész, Dorn Réka az Evangélikus Szeretetszolgálat Intézményi lelkésze és Réth Katalin a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze szolgál.

Nyugdíjas lelkészeink: Kovács Pál, Kutyej Pál Albert, Aradi András Péter.

 Gyülekezetünk lélekszáma: az egyháztagok becsült száma 10 ezer fő; az egyházközségi tagok száma kb. 8 ezer fő és a választói névjegyzékben szereplők száma 1400 fő.

Istentiszteleti alkalmaink a belvárosban és jaminában vasárnap és hétközben is látogathatóak.  A szórványtelepüléseken, Mezőmegyeren, Újkígyóson és Kétsopronyon meghatározott rend szerint tartjuk az istentiszteleteket.

Gyülekezetünk hitoktatói a város általános iskoláiban és óvodáiban oktatják az evangélikus hittant. Gyülekezetünkben sokrétű gyermekmunka működik, amelynek során igyekszünk megszólítani a városi iskolák, illetve az evangélikus iskola tanulóit, ami sajnos nem egyszerű feladat, de kis lépésekkel biztosan haladunk előre bízva Isten Szentlelkének munkájában. A gyermekek így korosztályuknak és életkori sajátosságuknak megfelelően az „Időutazó Kenguruk” és a Nyomkereső bibliai foglalkozásokon, ifjúsági órán, vasárnapi iskolán, és konfirmációi felkészítésen vehetnek részt a Luther utca 1. sz alatti épületünkben.

A Békéscsabai Evangélikus Vegyeskar immár több, mint negyed évszázada színesíti szolgálataival egyházi alkalmainkat. A közelmúltban a kórus elnyerte az aranyfokozatú minősítést.

Büszkeségünk a Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, ahol több mint 1336 diák, mintegy 110 pedagógus, 40 technikai dolgozó és családtagjaik vannak gyülekezetünk látóterében. Iskolánk nevéből is kitűnik, hogy többcélú köznevelési intézményként végig kísérhetjük a gyermekek fejlődését az óvodától az érettségi megszerzéséig. Elsődleges célunk, hogy az oktatási feladatok mellett Istenben bízó, templomba járó, keresztyén értékeket megőrző és továbbadó ifjúságot neveljünk.

Gyülekezetünk levéltára gazdag anyakönyv- és jegyzőkönyv- gyűjteménnyel várja a családfakutatókat és a régi iratok iránt érdeklődőket.

A diakóniai munkát a Békéscsabai Evangélikus Szeretetszolgálat végzi. Az intézmény a bentlakásos elhelyezés mellett, ahol idős testvéreinket gondozzuk, a házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés, a tanyagondnoki szolgáltatás, a támogató szolgálat és a fogyatékosok nappali ellátásának lehetőségét kínálja.

Egyházközségünk, fenntartásában több, mint 20 éve nyújt teljeskörű temetkezési szolgáltatást a Békéscsabai Egyházi Temetkezési Szolgáltatás Kft.